2017. június 26., hétfő

Lev Grossman: A varázslók

Számomra ez volt a legjobban vágyott könyve a Mini-könyvklub hétben.

Kiadó: Agave könyvek
Oldal: 448
Fordította: Sámi László

A ​többi fiatalhoz hasonlóan Quentin Coldwater sem hisz a varázslatokban egészen addig, míg egy zártkörű és titkos egyetem hallgatója nem lesz New York egy eldugott részében. S noha a tanulás évei úgy telnek, mint bárhol máshol – barátokra tesz szert, rendszeresen lerészegedik, majd idővel lefekszik valakivel, akibe beleszeret –, a titkos tudás örökre megváltoztatja őt. Kitűnően sajátítja el a modern varázstudományt, ám a szíve mélyén mindig is vágyott nagy kalandot és boldogságot nem kapja meg hozzá. Egy nap a barátaival azonban felfedeznek valami hatalmasat, ami mindent megváltoztathat.
A varázslók komor történet a felnőtté válásról, második esélyekről és arról, hogy ha valamit nagyon görcsösen akarunk, akkor talán soha nem kapjuk meg.


Nagyon rövidke értékelés lesz ez most. Nekem egyáltalán nem tetszett. A történetet egyáltalán nem tartottam "merőben másnak" Rettentő vontatott volt, unalmas, lényegtelen dolgokat taglal nagyon hosszan. Nagyon jól indított, de annyira ellaposodott a történet, hogy Filory sem tudott már lázba hozni.

Borzalmasak voltak a szereplők. Quentin szerintem a világ legszerencsétlenebb figurája, de nem a szerethető fajta. Teljesen az idegeimre ment. Elméletileg ő a főszereplő, de nekem sokszor olyan érzésem volt, hogy teljesen fölöslegesen van jelen egy egy fontos eseménynél. Kicsit fordított pszichológiát folytatott. Amikor ki kellett volna állni bármi mellett, inkább a háttérbe vonult vagy fordítva. Engem ez nagyon idegesített.
Érdekes volt,hogy az író mennyi hangsúlyt fektet a történetben a kábítószerre,alkoholra, szexre, féktelen bulizásra. Elgondolkodtam ezt vajon üzenetnek szánta?  Ilyenek látja a ma fiataljait?
Miután Quentin visszatér Filoryból, már annyira szenvedtem, hogy volt oldalakat ugrottam át és nem volt, olyan érzésem, hogy kimaradt volna valami. Hiányoltam a nagy csattanót. A befejezés számomra, olyan semmién. Hatalmas kő gördült le a vállamról, hogy végre vége.

Kizárólag a Mini-könyvklub miatt olvastam végig  a könyvet. Nem éreztem jogosnak egy félbehagyott könyv értékelését. 21 nap alatt sikerült kiolvasnom. Szerintem ez mindent elmond. Nem hiszem, hogy lenne olyan ösztönző erő, hogy folytassam a sorozatot.  Akkora csalódás volt, hogy még a könyvből készült sorozatnak sem adok esélyt.